Az épületkárosodások egyik leggyakoribb, egyben egyik legelső figyelemfelhívó jele a repedések kialakulása.
A repedések legtöbbször hajszálrepedésként jelentkeznek, azután ha a mozgás még mindig tart, egyre inkább szétnyílhatnak, végül cm-es nagyságrendű résekké is válhatnak. Azonban ez az esetek többségében lassú folyamat.
Amennyiben az épület tartószerkezetén nyugtalanító hajszálrepedéseket tapasztal, mielőtt kihívná a statikust, és készíttetne vele egy statikai szakvéleményt, első lépésben érdemes a repedésre gipszpogácsákat feltenni, adott esetben többet, és feljegyezni a készítés dátumát. Ebből következtetni lehet a repedés szétnyílásának sebességére, illetve, hogy tart-e még egyáltalán a mozgás.
Amennyiben a repedés tovább nyílik, úgy mindenképp érdemes statikus segítségét kérni, hiszen a hibaforrás korai feltárásával a hiba orvoslása is könnyebb és olcsóbb lehet.
A repedések kialakulásának a gyakorlatban több oka is lehet:
1. A leggyakoribb a vízelvezetési problémák kialakulása. Ide tartoznak az alaphoz vezetett eresz, egy eltört vízvezeték, mely alámossa az épület alapját, vagy akár az egyre gyakoribb esőzések miatt felerősödő vagy meglévő rétegvizek (lejtős terepen) hatása. Ezek a hibaforrások statikailag komoly problémák gyökerei lehetnek.
2. Az alapozási rendszer hiányosságai vagy nem teherbíró talajra építették a házat. Ez az új építésű lakóparkoknál szokott előfordulni, extrém körülmények között. Pl. nem készül részletes talajmechanikai szakvélemény, amely kimutatná, hogy a teherbíró talaj mélyen fekszik, és az épületet sávalappal építik meg (1 m mélységbe alapozva). Ebben az esetben mindenképpen célszerű statikai szakvéleményt készíttetni, hiszen ennek a statikai hibának a kijavítása komoly pénzeket is felemészthet. Kérjük ki szakember véleményét.
3. A környezet adottságaibó fakadóan valami mozog, elmozdul, ami kihatással van az épületszerkezetre is. Pl. egy támfal van az épület mellett/alatt, és a támfal kimozdul a helyéről, az épület pedig követi.
A fenti lista nem teljes, de a gyakorlatban ezek a leggyakoribb okok. Amennyiben nem biztos abban, hogy melyik típust észlelte, forduljon statikushoz.
A repedések irányából következtetni lehet az épületkárosodás okára és az esetleges következményekre is:
1. 45 fokos szögben futó repedések: ezek jellemzően süllyedés okozta repedések. Ezek a repedések először a nyílások közelében, sarkainál jelennek meg, hiszen a szerkezetnek ezek a leggyengébb pontjai. Később átterjedhetnek más részekre is.
2. Függőleges repedések. Jellemzően későbbi hozzáépítésnél jelentkezik, ahol a régebben és az újonnan épület tartószerkezetet nem építették össze szakszerűen.
3. Vízszintes repedések. Falak kihajlásakor vagy födémek, aljzatok lehajlásakor keletkeznek jellemzően. Ezek ritkábban fordulnak elő, mint a fenti két típus. Néha az épület egyenlőtlen süllyedéséből is adódhatnak ilyen típusú repedések.
Repedések kialakulásánál először figyelje meg a viselkedésüket a fent leírtak szerint, majd ha szükséges kérje statikus véleményét az esetleges javításokról!
